Ne hagyj itt, testvér, oda a lábam,
Jönnek a tankok a hegyről felénk,
Lángokat vetnek, hamut aratnak,
Szántják a földet, mint az ekék.
Röhög az ördög az ég sarkából,
A hadnagy úr is átlép rajtam,
Elfogy a vérem, elhagy az Úr is,
De nem jön értem a mentőangyal.
Hajolj le értem, fogd át a vállam,
Mögöttünk liheg, bőg a halál.
Vigyél magaddal, el a pokolból,
Míg a fényszóró meg nem talál.
Még ötven méter, ott vár az árok,
Eltakar minket a vaksötét,
Tudom, kibírod, engem is elbírsz,
Nem foghat el az ellenség.
Bajtárs, ne hagyj itt!