Tiszteld a gyermeket, ki tudja előre
Melyikből mi válik mi lesz a jövőben?
Hány egyforma gyermek játszott hajdanában
Názáreth mezőin, Názáreth porában.
Tiszteld a gyermeket, ki tudja miféle
Csodálatos hajnal szunnyad a szívében.
Lelke mozzanását ma még alig látod
S egykoron fénnyel szórja tán be a világot.
Tiszteld a gyermeket, zárt levél a lelke,
Csak az Isten tudja mi van írva benne.
A dicsők, a hősök s mind a legnagyobbak
Egykoron együgyű kis gyermekek voltak.
Tiszteld a gyermeket, ha koldus nyomorba
Sorsa úgy dobná is ki a szemétdombra.
Ott teremnek sokszor az új eget látók:
Az Apostolok, a Próféták, a Megváltók.
Tiszteld a gyermeket, s érző szíveddel
Csókold meg, öleld át meleg szeretettel.
Hátha ez a csókod lesz az ihletése,
S egykor milliókat melegít fel véle.