A múlt már csak emlék, régen messze jár.
A szívem már szabad rég, s nem tudom , kire vár.
Álmodtam százszor, hogy megtaláltam őt,
Kit soha, el nem felednék, csak szeretni tudnék.
refr
Fagyos éjjel fázom én, nem jön senki sem felém
Állok régi síneken, hol késel szép kedvesem....
Hosszú útról jöttem én,arra kérlek légy enyém
Mintha látnám az arcodat, lágy őszi szélben.
Egy nyár újra szép lehet, és megváltozunk majd,
Boldogságunk nem múlik, hisz két szív összetart.
Álmodtam százszor, hogy megtaláltam őt,
Kit soha, el nem felednék, csak szeretni tudnék.
refr
fagyos éjjel fázom én