És úgy, s csak annak ki velem van, gyönyörű szerelmem,
Nők, kik kísérnek, kikben az igazat kerestem,
s neked is még, csak neked, gyönyörű szerelmem,
lehet, hogy mindent elrontottam, mikor neked üzentem.
Másképp kellett volna, gyönyörű szerelmem,
De felhők szakadtak az égen és kinyílt a holnap, a jövő,
melyet hibás napjainkból megkapunk előre,
mit rég elvesztettem, a pillanatok,
mint korhadt fa kidőlnek, gyönyörű szerelmem,
villám sújtotta életünk még így is szép, mert mindent érted tettem,
te gyönyörű, te kedves, te vagy az kiben az igazit kerestem.
És most, utoljára, s csak annak ki nem láthat, de bármit annak,
ki sohasem sírt, csak egyszer, engem sírva nem láthat,
Csak egy igaz pillanat legyen, melyet régóra kerestem,
légy te az, ki lehetnél, gyönyörű szerelmem.