Olyan az egyik,mint a másik,
Arcotok nicsen rend szerint.
Mit bánom én,te vagy a bátyád,
Egyforma mind,egyforma mind.
Amíg a lámpást el nem oltjuk,
Szemetek bárgyún rám tekint.
Aztán meg megy egy kaptafára,
Egyforma mind,egyforma mind.
Szerelemről egy szót se hát,
Elmúltam rég húsz éves már.
Itt van a markom, add a pénzt,
S megkapod majd, mi érte jár.
Olyan az egyik,mint a másik,
Arcotok sincsen rend szerint.
Bánom is én,te vagy a bátyád,
Egyforma mind,egyforma mind.
Bár annyi ágyat láttam én,
Aludni sincs,soha idő.
Öleltem annyi férfit már,
Gyűlölködőn,gyűlölködőn.
Nem kellesz sem te,sem a bátyád,
Sem ez a zülött életem.
Dehát,ha így kell lenni,jól van,
Legyen csak így, nem szégyenlem.