Egyedül én, szomorú házak utcáján
ásít a fény, valahol hajnal négy táján
egyedül én mert elhagytál a könnyek éjjelén.
Nincs más csak én, séta a város legmélyén
ez az enyém keserű csönd a dal végén
egyedül én mert elszöktél a tegnap tengerén.
Refr.: Nincs más csak egy jéghideg álom
hogy más csókjára vársz
én az utakat járom te fenn egy felhőn szállsz
s csak az arcodat látom
bár nem mellettem állsz távolba vágysz.
Semmi más ....
Egyedül én valahogy elbújt minden jó
semmi remény nem vagyok más csak jég és hó
megint csak én már jártam itt a mélység legszélén
Nincs más csak én nem segít dal se kedves szó
ez az enyém egy örökre eltévedt hajó
most itt állok az utak legvégén.
Refr.:Nincs más csak egy jéghideg álom
hogy más csókjára vársz
én az utakat járom te fenn egy felhőn szállsz
s csak az arcodat látom
bár nem mellettem állsz távolba vágysz.
Semmi más....