Lent az egri pince klubban OI muzsika szólt,
Volt is ottan dínom-dánom sör is mind csapolt,
Huszan ültünk öt asztalnál én s a cimborám,
A hajhosszúság mindenkin egy centinél megállt,
Egyszer aztán éjfél körül belépett egy lány,
Én még ilyet nem is láttam édes cimborám,
Ő csak lazán besétált és lépkedett felém,
Torkomban a sör megállt mikor leült mellém,
Ránéztem ő nevetett és egy kérdést tett nekem,
Kik vagytok miért vagytok itt és az OI-t miért szeretem,
Kérdésére kérdéssel válaszoltam én,
Ha te viszont nem szereted miért ültél mellém?
Refr: Mert aki az OI-t nem szereti nem kell énnekem. Hisz OI nélkül semmit nem ér az én életem. Lesz egy érzés mikor ez majd téged tettre hív, s rádöbbensz hogy nem lehetsz ennyire naiv.
Azóta eltelt hat vagy hét év s kihullott hajam,
Ketten ültünk egy asztalnál én és a poharak,
Életemben sokminden meg is változott,
De erre a történetre fenn tartom a jogot.
Refr: Mert aki az OI-t nem szereti nem kell énnekem. Hisz OI nélkül semmit nem ér az én életem. Lesz egy érzés mikor ez majd téged tettre hív, s rádöbbensz hogy nem lehetsz ennyire naiv.
Mert aki az OI-t nem szereti nem kell énnekem. Hisz OI nélkül semmit nem ér az én életem. Lesz egy érzés mikor ez majd téged tettre hív, s rádöbbensz hogy nem lehetsz ennyire naiv.