Álom világ, álom érzés,
forró tüzes égető légzés.
A kerek erdő mélyén félek egyedül,
minden elvarázsol, elrepül.
Az Óperencián túl semmi sem keserves,
az ördög mindig az angyalba szerelmes.
Dallamokba fonódó madár-dalok
mesét hallok, mesét álmodok!
Gondolatok, vidám hangok,
az eget fürkészem szólnak a harangok.
Hogy kerültem ide? Milyen az út?
álomba merültem-elvadult.
Felhőt karcoló hegycsúcsok,
ajkak egybeforrnak, csattannak a csókok.
Itt mindenki jószívű, kedves és boldog,
mesét hallok, mesét álmodok!
Ref.:
Az én mesémben én vagyok a főhős,
az én álmomban minden bárányfelhős.
Az én dallamom repül a szélben,
az én mesémnek sosincsen vége!!!