Szép vörös hold – olyan különös éjszaka volt,
Csak állt ott a lány, fenn az öreg kősziklán.
Teste reszketett – olyan különös fényt vetett,
Aztán hirtelen megcsúszott de egy felhőt még elkapott.
Olyan furcsa volt az a lány, ahogy a csillagok között járt,
Esténként ha az égre felnézek még látom.
Némán hivogat, lágyan integet
Csillagbol összefon virágfüzéreket.
Egy elhagyott temető, múltban lebegő
Egy kis fa kereszt mely el nem ereszt,
Néha a fiú a magányos, szomorú
Csillagvirágokat a sirjára hajtogat.
Olyan furcsa volt az a lány, ahogy a csillagok között járt,
Esténként ha az égre felnézek még látom.
Némán hivogat, lágyan integet
Csillagbol összefon virágfüzéreket.