Sötét fellegek felettem az égen,
Sötét alakok mögöttem az úton.
Csöndes helyen a magányra vágyva,
Sűrű ködben a Halált találtam.
Romba dőlt sírok közt fáradtan állva,
Az életért harcolva, a napfényre várva.
Érzem, hogy gyűlnek a véremre várva
Rég halott Emberek megnyugvást nem találva.
A hajnal még messze, a testem már gyenge,
Utolsó esélyem egy kripta sötétje.
Vaskaput behúzva, síromat bezárva
Léptem a sötétbe... A Halálra várva.