tele van a sötét égbolt ragyogó csillaggal
tele van az én szívem is keserű bánattal
mit ér nekem mit ér nekem csillag ragyogása
az én bús szívemnek nincs vígasztalása
látom életemet nemigen gyönyörű
az én két orcámon folydogál a könnyű
ha tudtad határát rövid szerelmednek
mért nem hagytál békét én árva fejemnek
szabad a madárnak ágról ágra szállni
csak nekem nem szabad az utcán eljárni
áldd meg isten áldd meg a szeretőm házát
verd meg isten verd meg isten a benne lakóját
szerettelek rózsám amíg megcsaltalak
de már a jó isten viselje gondodat