Túl a jávai tengeren,
túl az Óperencián,
túl a kínai Nagyfalon,
túl a sokszögű Bermudán.
Nem tudom még, merre vagy,
hol lakik az a furcsa lány.
Elmegyek, megkérdezem,
itt bújik, aki tudja tán?
Vár az Ég és vár a Nap,
tárva sokszínű ablakok,
tejbe'-vajba' az ördögök,
lángost sütnek az angyalok.
Messze-messze a Végeken,
vár a tíz kicsi indián,
fára mászna a mókusom,
fánkot sütne a nagymamám.
Vár a szél és vár a hó,
"szája tátva" az emberek,
mindig csukva a nagykapuk,
pára-ködben a tengerek.
Árva Szidbád a tengerész,
hol bolyong, vajon merre jár,
túl a zsolnai dombokon,
Berhidán, vagy Bonchidán?
Nem tudom még, merre vagy,
hol talál ma a holdvilág?
Égbe szálltak az angyalok,
földre hulltak a bóbiták.