Indul a gőzös, fújtat a mozdony,
édes dióval tele a puttony.
Sípol a kalauz, zakatol a gép,
prüszköl a paripa, nyikorog a fék.
Szállunk, repülünk balatoni szélbe',
mérges a vasutas, kormos a képe.
Látom az ablakon, mennyi vitorlás!
Keneséről integet a letenyei portás.
Szállunk, repülünk balatoni égbolt,
sárkány repülő, nem is olyan rég volt,
kinézek az ablakon a kicsi alagútban,
dörzsölöm a szemeim, már megint elaludtam.
Szikrázik éjjel a fekete égbolt,
lomb mögül nagyokat hunyorog a félhold.
Szállunk, repülünk a tihanyi révnél,
ott maradt a kalapom a kenesei péknél.