Ma négy felé teszem szét a kezem.
Ma nem tudom mi történt velem…
Ma fény nyílt, ott bent az odúban.
Valahol egy sötét sarokban.
Ma végre, elmúlt a fájdalom.
És előjött helyette egy másik ártalom.
Hogy kéne, végre lépni egyet.
De azt, ilyen könnyen nem lehet.
Sokáig vártalak tétlenül téged.
Ma végre vége lett a tétlenségnek.
Magamba roskadva ülök otthon egyedül.
Nem tudom hová tegyelek ott legbelül..
Ref.:
Nincs más út csak a tiéd és az enyém,
Nincs más út, csak legyél már az enyém!
Nincs más út és soha se volt,
Minden idő haszontalan volt!
Négy-öt év gyorsan elmúlik.
Hogy közben mi van, már fel sem tűnik.
Mi ketten együtt, ez annyira jól hangzik.
Félek, hogy ez gyorsan elmúlik!
Nincs más út csak a tiéd és az enyém,
Nincs más út, csak legyél már az enyém!
Nincs más út és soha se volt,
Minden idő haszontalan…
Nincs más út csak a tiéd és az enyém,
Nincs más út, csak legyél már az enyém!
Nincs más út és soha se volt,
Minden idő haszontalan volt!