Félhomály

Supersonic

Szobám sarkában, egy fotelban ülök,
s tűnődöm nap mint nap.
Ha tudnám, merre jársz...
Már minden gondolatom te vagy.
Nézek magam elé, de semmit se látok.
A múlt árnyai jönnek: elfelejtett álmok.
Merész vagyok, de mégsem bátor.
Oly közel vagy, és mégis távol.
Elindulnék, de sehova se jutok.
Elveszek a szélben, elsodródhatok...

Minden álmom egy gyönyörű, tiszta táj.
Magába zár a titokzatos félhomály.
Semmit se hallok, de mintha kiáltanál.
S egyre kérdenéd: hol vagy már?

A viharos éjben a végtelent járom.
Eszembe jut, mi jó volt.
A kiutat talán majd megtalálom.
A sötétség elrabolt.
Fekete felhők hada fejem fölé száll.
Menekülni nem tudok, elmém nálad jár.
Gyorsan futok, de nem haladok.
Hiába minden, ki nem juthatok...

Refrén

Sötét éj, dühös tenger.
Hullámzik a föld, gyorsan elnyel.
Ó, mondd, hogy csak álom!
Szerelmemet miért nem találom?

Refrén

Hol vagy már?
Hol vagy már?
előadó: Supersonic
album címe: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: keressük!
szövegíró: Pál Attila

stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 1943
Tudod mi az a MOODLYRIX

Egy olyan hangulatkártya, melynek segítségével pillanatnyi érzelmeidet tudod kifejezni. Keresd a fejlécben a kis hangulat ikonokat.

i