Vártam, hogy elmondhasd mi bánt igazán.
Miért küzdünk hosszú éveken át, mire vársz?
Hamis volt minden szó, azt nem, nem hiszem,
de az amit érzek soha nem mondhattam el.
Refr:
Csak egy percet várj, ha dönteni kell,
miért is hinnéd, hogy jobb az igen.
Miért is kell az a szó igazán, miért fáj?
Csak tőled szép minden végtelen érintés,
ha hamis az út neked elhinném.
Követlek bárhova hív a világ, ha vársz,
ha vágysz még rám.
Egyszerű mégis túl nehéz amit kérsz.
Olcsónak tűnő semmiség mégis szép.
A harag már messze jár nem is volt talán,
de kínoz a féltés, ha újra rám talál.
Refr:
Sokszor nem igaz, mégis úgy teszünk,
mintha így volna szép.
S ú jra szeretünk, nem adnánk semmiért.
Választ keresünk, minden elhibázott gonosz perc úgy fáj,
de hidd el így vagy úgy ...
Refr: