A Bon Jovi, az Aerosmith és Ricky Martin slágereinek szerzője lesz a Megasztár sztárvendége
tovább
Hé, picsa!
Ludditák
Hé, vámpír picsa, rámkattantál?
Rámhajtasz, mi? De tényleg… Rám vicsorogtál?
Húha! Csukd be, mert kiesik a szemed!
Mi kell, dzsihád? Nyalom a szívedet!
Beszólnál, perszóna, ezerszer per óra,
mint a Szódában keróra a számzára,
rámszáll a vakerod, ja, ez a szamszára…
Már a szám szárad abszolút, hopsz,
az abszint meg útba a lábszárba.
Már csak a tér vagyok, amiben épp elférek,
egy környékre keveredett árnyéklélek.
Félrészegen szorítom a bárszékszélet,
a pszichém szétszéled: ne várj még, tépj meg
úgy, hogy a pongyolámat, ringyó, szandáltalppal tiprod,
ne kontrolláld magad, mint Antal Nimród,
mer az asztalomnál hódolt, és alfahím volt
a faszid, üss be, mint a PIN-kódot, vagy Tupacnek a Tim Roth.
Refr.: Legyél te a kulid szolid csaja,
nálam sosincs kaja, csak Sztolicsnaja,
csak egy kulacs oridzsi Sztolicsnaja.
Nekem ne szoríts helyet, és ez a szókincs baja,
mit ér, ha aszondom – egy Zsiguli-kulcs zaja –,
hogy a csávód, hugi, egy prikulics, na ja,
és az meg kinek kell?
És az meg kinek kell?
Jesz-jesz-jó, játsszunk szívtipró gimiset,
gimmeshot, felöltök egy vízilóimidzset:
a visító Jimmy-szettre szikár bariton,
nem borogatok, barátném, egy Sugár Meliton
ugor-elit tónja váltja Cirbolyát meg Borbolyát:
a csávód nem tőlem csencselte a vérbaját,
meg az ekcémát, na told vissza a combközbe a kék cérnát,
mi a végcél? Hát
fogyj az arcodból, mint egy enyhe böjtben,
máris helyrejöttem, folytatom, mint Vejnemöjnen,
haj regö-rejtem, az öledbe belőni egy röhej, sejtem,
nem rejtem el, hogy inkább egy UFÓ kell,
mer aki a fotelben fog el, az egy Pechvogel,
aki veled kefél, az egy Pechvogel.
Aki veled kefél, az egy Pechvogel!
Refr.
Nem vagyok patinás fapina, se domináns femina,
se piszlicsáré kispicsa, az agyam nem platina-
szőke, sem egy terefere-Mónika, minek a teketória,
itt referál egy MC-lány, de ez nem ceremónia.
Nem kell a szurkapiszka, zrika, fika, szeka, vegza, macera,
a hecc, egrecír, csiki-csuki, ciki, cukk, a buzera,
a moleszta: stop!
Nézzük step-by-step:
Egész este tesped velem egy segg-száj slepp,
és a frászba frusztrál ez a freestyle-rap,
épp cinkelem a situationt:
megint a Szimpla kert, röhög a Pityu és önt
egy sört. Lenyomok két flört-kört,
persze, paraszt vagyok, akár a körömpörkölt odahaza,
de engem nem vár egy Karel meg egy Skoda, fasza.
Az a gáz, hogy a faszid x-szer többször fixált,
nekem sztorizik, mint Mikszáth? Szakad a szív, szívsz, hát
istenem, nekem ez túl jókor jött,
de előbb egy Jáksó-pornót, mint egy lyuksógornőt!
Refr.
Rámhajtasz, mi? De tényleg… Rám vicsorogtál?
Húha! Csukd be, mert kiesik a szemed!
Mi kell, dzsihád? Nyalom a szívedet!
Beszólnál, perszóna, ezerszer per óra,
mint a Szódában keróra a számzára,
rámszáll a vakerod, ja, ez a szamszára…
Már a szám szárad abszolút, hopsz,
az abszint meg útba a lábszárba.
Már csak a tér vagyok, amiben épp elférek,
egy környékre keveredett árnyéklélek.
Félrészegen szorítom a bárszékszélet,
a pszichém szétszéled: ne várj még, tépj meg
úgy, hogy a pongyolámat, ringyó, szandáltalppal tiprod,
ne kontrolláld magad, mint Antal Nimród,
mer az asztalomnál hódolt, és alfahím volt
a faszid, üss be, mint a PIN-kódot, vagy Tupacnek a Tim Roth.
Refr.: Legyél te a kulid szolid csaja,
nálam sosincs kaja, csak Sztolicsnaja,
csak egy kulacs oridzsi Sztolicsnaja.
Nekem ne szoríts helyet, és ez a szókincs baja,
mit ér, ha aszondom – egy Zsiguli-kulcs zaja –,
hogy a csávód, hugi, egy prikulics, na ja,
és az meg kinek kell?
És az meg kinek kell?
Jesz-jesz-jó, játsszunk szívtipró gimiset,
gimmeshot, felöltök egy vízilóimidzset:
a visító Jimmy-szettre szikár bariton,
nem borogatok, barátném, egy Sugár Meliton
ugor-elit tónja váltja Cirbolyát meg Borbolyát:
a csávód nem tőlem csencselte a vérbaját,
meg az ekcémát, na told vissza a combközbe a kék cérnát,
mi a végcél? Hát
fogyj az arcodból, mint egy enyhe böjtben,
máris helyrejöttem, folytatom, mint Vejnemöjnen,
haj regö-rejtem, az öledbe belőni egy röhej, sejtem,
nem rejtem el, hogy inkább egy UFÓ kell,
mer aki a fotelben fog el, az egy Pechvogel,
aki veled kefél, az egy Pechvogel.
Aki veled kefél, az egy Pechvogel!
Refr.
Nem vagyok patinás fapina, se domináns femina,
se piszlicsáré kispicsa, az agyam nem platina-
szőke, sem egy terefere-Mónika, minek a teketória,
itt referál egy MC-lány, de ez nem ceremónia.
Nem kell a szurkapiszka, zrika, fika, szeka, vegza, macera,
a hecc, egrecír, csiki-csuki, ciki, cukk, a buzera,
a moleszta: stop!
Nézzük step-by-step:
Egész este tesped velem egy segg-száj slepp,
és a frászba frusztrál ez a freestyle-rap,
épp cinkelem a situationt:
megint a Szimpla kert, röhög a Pityu és önt
egy sört. Lenyomok két flört-kört,
persze, paraszt vagyok, akár a körömpörkölt odahaza,
de engem nem vár egy Karel meg egy Skoda, fasza.
Az a gáz, hogy a faszid x-szer többször fixált,
nekem sztorizik, mint Mikszáth? Szakad a szív, szívsz, hát
istenem, nekem ez túl jókor jött,
de előbb egy Jáksó-pornót, mint egy lyuksógornőt!
Refr.
előadó:
Ludditák
album címe: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Jakab Zsolt
Kondor Péter
szövegíró: Fiáth Marianna
Fiáth Titanilla
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 15674
album címe: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Jakab Zsolt
Kondor Péter
szövegíró: Fiáth Marianna
Fiáth Titanilla
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 15674
kapcsolódó videók
keressük!
