Suhan az éj,elkerül az álom
A kicsi szobámba,beragyog a nyár
Üzen a szél,hogy valaki sír még
Hogy valaki hív még,hogy valaki vár
Benéz az ablakon a holdsugár szelíden
S én halkan hallgatom a régi dalt oly fájó szívvel
Ma önről álmodtam megint, bocsánat asszonyom
De nincsen abban semmi bűn,hogy önről álmodom
Fehér selyemben jött felém, a csókok éjjelén
Rám mosolygott könnyedén,s oly boldog voltam én
Rózsa virult az ágon,csók tüze gyúlt a számon
Arca pirult,hozzám símult,s a rózsa kint lehullt
Ma önről álmodtam megint, bocsánat asszonyom
Mert szeretem nagyon,mert szeretem nagyon
Nevet a fény a tavaszi réten
S a tavaszi éjben a szerelem ég
Szeme tüzén,ha nagyon imádom,ott ragyog az álom, s ez nekem elég
Reggelre elrepül,de este újra vár rám
És addig itt marad a parfümje a gyűrött párnán