Félholtan a parkban bolyongok, mint egy bamba állat,
aki a vágóhídra tartva az utolsókat rúgja,
szopott már évek óta, mindig elkerült engem a munka.
A belemet eszi a rosseb, mindig azt ütik, aki a kisebb.
Bazmeg, bazmeg...
Etesd a kurva anyádat azzal, hogy enyém az egész világ,
köpök rá, hogy mi lesz holnap, akinek nem tetszik jól
kiszophat.
A sarokba szorítva állok, na gyerünk üssetek szarok rátok.
Tombol bennem a rosszkedv, bazmeg bazmeg...