Idekinn, ezen az órán,
ma a csend az ajándék.
Egyedül megyek a hóban,
de nekem már az is elég,
ha ma szép a világ,
sütemény illat árad egy ablakon át…
Valahol, ezen az órán,
csak a csend az ajándék.
Igazán hideg az éjjel,
de ma mégis átmelegít,
hisz az ég közepén
a remény fénylő, távoli csillagként
felragyogott, mint rég…
Megtorpanok, mielőtt
azt kérem, hogy adj még erőt!
Nem válaszol, nem is int,
letekint, s titokban áldást hint…
Ez a nap igazi ünnep,
s csak a csend az ajándék.
Egyedül megyek a hóban,
tudom, úgyis figyel az ég!
Hisz az éj közepén,
a remény tiszta, távoli csillagként
ontja a fényt, mint rég….