Nyitott lélekkel indultam el
Nehéz idők hajnalán
Győzhetetlennek véltem magam,
Mint büszke sólyommadár
És bíztam, hogy egyszer majd megérkezem
Céljaimat elérhetem
Voltam zsoldos- és nem volt hazám-
Barbár urak oldalán
És voltam bolond, hogy elhittem mind
A hamis szónok szavát
De rájöttem ez már nem az én csatám,
Mégis a harc vár újra rám
Újra vár, újra vár
A harc melyet megnyerni nem lehet
Újra vár, újra vár
Az út, mely csak újabb harcokhoz vezet
Újra vár, újra vár
A küzdés mert nincsen megnyugvás sehol
Újra vár, újra vár...
Készülnöm kell, hisz küzdelmem várva vár!
Hatalmak árnyéka borítja el
Véges útjaim sorát
Karmával arcom ráncaiba
Mélyen bevésve nyomát
S bár értem, már régen nem az én csatám,
Mégis a harc vár újra rám
Újra vár, újra vár
A harc melyet megnyerni nem lehet
Újra vár, újra vár
Az út, mely csak újabb harcokhoz vezet
Újra vár, újra vár
A küzdés, mert nincsen megnyugvás sehol
Újra vár, újra vár....
Készülnöm kell, hisz küzdelmem várva vár!