Kerestem képeken, álmokban már
Mindelhol néztem, hogy meglelem tán
Testemnek vágyait elhittem én
Hazugság mérgezi szívemet rég
Hány éjjel ébredek magányban, csendesen
S van még ki átölel, mégis egyedül érzem, hogy fáj
Van egy más, egy szebb világ,
Én elhiszem, hogy valóság
Velem az ég, örök hazám
S az el nem múló végtelen idő
Kutatva jártam sok éveken át,
Árnyékban éltem, csak a hold figyelt rám
Messziről hallottam, közel a nap
Hittem, hogy egyszer még rám köszön majd
A napnak oldalán, időknek hajnalán
Meglátva eljövő napok keserű indulatát
Van egy más, egy szebb világ,
Én elhiszem, hogy valóság
Velem az ég, örök hazám
Az állandó s az el nem múló
Nevem azé, ki megtalált
S kit elhiszek, hogy valóság
Velem az ég, örök időm
S az el nem múló végtelen hazám
Kerestem...
A napnak...
Van egy más, egy szebb világ,
Én elhiszem, hogy valóság
Velem az ég, örök hazám
Az állandó s az el nem múló
Nevem azé, ki megtalált
S kit elhiszek, hogy valóság
Velem az ég, örök időm
S az el nem múló végtelen hazám
Hiszen vár... vár...