Gyűlöllek város - lám sárban henyélsz s bágyadt dalod!
Ej, csomót köt vénádra a langy napsugár is,
s ha szél jő, gubbasztó házaid kevély szélkakasa
röppenne csak, és egy helyben forog.
De üdv néked, ősmagasság, bátor szárnyak hite,
kit Ikaruszként követhet nyugtalan szívünk,
s ki egy dicső, fennkölt jajt ajkunkról kicsalni kész vagy,
ha netán hont hűs habok közt lelnénk.