Ártatlan vagyok,
Pedig nincs is rá okom,
Ha pénzem nincs a jegyet ő veszi,
Nekünk a pálmaház is megteszi,
A forróság jót-jót tesz nekem,
Ott a helyem!
Ártatlan vagyok,
Harcolok, amíg tudok!
De ha jön egy jel megvadulok,
Egészen emberi dolog,
Amink csak van , megsúgom,
Nem spórolunk
Mindig nyár, nyár, nyár,
Hajába’ fényes napsugár.
De kár, hogy féltékeny a lány!
Mindig nyár, ha velem jár,
Hajából kókuszillat száll,
De kár, hogy féltékeny a lány!
Ártatlan vagyok,
Csak csókkal harcolok.
Pontosan úgy, mint a nagyok,
Teljes leszerelést akarok!
Mit tehetek, jaj, anyám!
Az agyam rosszaságon jár!
||: Mindig nyár, ha velem jár,
Arca fényes napsugár.
De kár, hogy féltékeny a lány!
Mindig nyár, ha velem jár,
Hajából kókuszillat száll,
De kár, hogy féltékeny a lány! :||
Mindig nyár, ha velem jár,
Hajából kókuszillat száll,
De kár, hogy elkergettem már!
Mindig nyár, nyár, forró nyár!
Mindig nyár, nyár, forró nyár!