Angylokat festett ő az égre
Közibük én elrepülnék
Nem is bukott egyukük se még le
Attól ilyen zsúfolt az ég
Nincs is nekik elegendő felhő
Vagy, ha van, hát beborul az ég
Én azt mondom, borulna le inkább
Csak egyetlenegy angyalt festene még
Az én lennék, az az angyal
Az én lennék végre
Kiszolgálna vigasszal
A szféráknak zenéje
Az én lennék!
Az én lennék!
Az én lennék!
Ördögöket festettem a falra
Volt közöttük mindenféle fajta
Nem bírok kiigazodni rajta
Jaj, melyikünk az ördög öregapja?
Az én lennék, az az ördög
Az én lennék, persze
Vigasztalna engem
Akinek volna mersze
Az én lennék!
Az én lennék!
Az én lennék!
Mindegy az, hogy angyal-e vagy ördög
Mind a kettő úgyis festve van
Alakokat festek, no meg öltök
Úgyse lehetek már magam
Mindig csak az ember kerül bajba
Nem tudja, hogy miféle szerzet
Nem sejti, hogy szárnya van vagy farka
Nem emlékszik, melyikkel micsodát festett
Az én lennék, az a festett
Az én lehetnék, végre
Csak addig-addig, ameddig
Egyszer majdcsak az égre
Az én lennék!
Az én lennék!
Az én lennék!