Folytatás...
Nyár volt s a tó tükrén végig siklott egy huncut fény,
Elbűvölt hogy rámtalált szívemben őrült táncot járt.
Tudtam egyszer elmehet, s már visszaszámoltam a perceket,
Hisz hívták a hulló levelek...
Ha látlak félek hogy megkívánlak,
Mert rabja lettem egy őrült vágynak,
Csak rajtad múlik , lesz e újabb folytatás.
Ha látlak félek hogy megkívánlak,
Mert tart varázsa a gyönyörű nyárnak,
Csak rajtad múlik lesz e újabb folytatás.
Ha látlak...
Egy szép nap talán délután,
Olyan félszegen simult hozzám.
Nem szólt csak rám nézett,
S én kitaláltam az egészet.
Lassan feljött a hold,
És mindkettőnket átkarolt.
Ő már a jövő nyárra gondolt...
Ha látlak félek hogy megkívánlak,
Mert rabja lettem egy őrült vágynak,
Csak rajtad múlik , lesz e újabb folytatás.
Ha látlak félek hogy megkívánlak,
Mert tart varázsa a gyönyörű nyárnak,
Csak rajtad múlik lesz e újabb folytatás.
Félek mégis indulok,
Mert a múltamtól nem búcsúzom.
Egy éve nem láttalak,
De mindennap kívántalak.
Vár ránk sok szép emlék,
Mit újra átélnék.
Csak tudnám hogy neked is ennyit ér...
Ha látlak félek hogy megkívánlak,
Mert rabja lettem egy őrült vágynak,
Csak rajtad múlik , lesz e újabb folytatás.
Ha látlak félek hogy megkívánlak,
Mert tart varázsa a gyönyörű nyárnak,
Csak rajtad múlik lesz e újabb folytatás.