Elfáradsz mire felizgatod magad
Ez az öregség, ez az öröklét
Elszunnyadsz mire felébred az agyad
Húsz év nyúvév, az húsz év
Lövöldözés, csak vaktölténnyel
Üvöltözés bele a semmibe
Arccal a falnak, szembe a ténnyel
Hogy halott vagy, nade hogy ennyire?
Nem fekszem le, mert nem keltem fel
Nem alszom, nem ébredek
Sose születtem, sohasem éltem
És még sohasem haltam meg
Mindenkit ismersz, téged is mindenki ismer
Ez az öröklét, ez az öregség
Húsz évig tart akkor is, mert
Húsz év nyúvév, az húsz év nyúvév
Nem fekszem le, mert nem keltem fel
Nem alszom, nem ébredek
Sose születtem, sohasem éltem
És még sohasem haltam meg
Mikor és hol? Ma már az a korhatár
Csak úgy mutatkozik néha meg
Ha az igazi apád a pót-pótanyádhoz
Túl fiatal, te meg túl öreg
Túl öreg vagy, hogy elcsodálkozz
Hogy megint egy bombázó állt a házhoz
És vigaszt magának nálad keres
Mert te már eleget éltél, hogy méltó lehess rá
Neked meg azt üzente a Walt Disney
Hogy neked már szabad randizni velem
És hogy teljesen tiszta, mert majd a Buena Vista
Rajzoltatja vissza, ha elvesztem a fejem
Ha az özönvíz előtti kölnivíz
Amivel csábítgatsz, mielőtt ölni hívsz
Túlságosan is hatna majd rám
És az óvatosságomat abbahagynám
Nem fekszem le, mert nem keltem fel
Nem alszom, nem ébredek
Sose születtem, sohasem éltem
Na most, ha muszáj, te is vagy annyira laza
Mint ez a kis nő, aki most nem megy haza
Miattad, hanem marad még
Húsz év nyúvév, húsz év:
Nem fekszem le, mert nem keltem fel
Nem alszom, nem ébredek
Sose születtem, sohasem éltem
És még sohasem haltam meg.