Hármat kondult a nagyharang, emlékszel e még rá,
Mikor együtt kinn sétáltunk a Balaton partján?
Letérdeltél, úgy esküdtél, hogy hű leszel, szeretsz mindég.
Tanú erre a Balaton meg a csillagos ég.
Majd ha egyszer kivisznek a gyászos temetőbe,
Letesznek a hideg sírnak sötét fenekére.
A síromhoz ritkán járjál,néha néha imádkozzál,
Könnyet ne ejts a síromra, ne bántsd a nyugalmam!