Dobban a szív, dobban a lélek,
Hűsít a víz, tűz, ami éget,
Dobban a föld, a hely, ahol élek,
Fent a Légben szállok, de már félek…
Hallom a hangod, mely hozzám szól,
Értem a szót, a szívem válaszol,
Látom a fényt, a nap sugarát,
Mutasd meg nekem az élet kapuját…
Nyisd ki a szemem, lássam, ami szép,
Mutasd meg az égen, a szivárvány színét,
Vezess engem utadon, hozzád jussak el,
Ha eltévedek, te maradj örökké a jel
Jöjj el hozzám, szárnyaló madár,
Mindig itt legyél, ahol a szív rád talál,
Vágtass velem, a hegyeken át,
Hogy halljam szíved dobbanását…
A Föld Anyát kérem, az Ég Urát félem,
Gyógyítsd meg, kérlek, összetört szívem,
Mondd merre az út, hogyan kell élnem,
Hol van az a híd, ahol célom elérem.
Hol van hazám, hol van az a lány,
Hol válik eggyé újra a szivárvány,
Hol van az a hely, ahol az ég a földre ér,
Ahol együtt dobban szívünk, valakiért…
Jöjj el hozzám, szárnyaló madár,
Mindig itt legyél, ahol a szív rád talál,
Vágtass velem, a hegyeken át,
Hogy halljam szíved dobbanását…