Amikor úgy érzed, hogy összetörnek
És nem bírod már idegekkel
Beléd fojtják minden vágyad
Hogy elénekeld a világnak
Hogy itt vagyunk, túlvagyunk mindenen
Nem kell már, hogy az agyunk gép legyen
A színpadon, ahol újra állhatunk
Elordíthatjuk minden bánatunk
Már nem érdekelnek az eltöltött percek
Már nem érdekel a folytatás
Mért, mért, mért, neked mért nem elég
Hogy te vagy az életem, de tudod rég
Hogy néha szükségem van a feloldódásra
Te osztod a lapot, de most a kezemben a kártya