Tudod-e még az én nótám?
Gondolsz-e rám mikor játszák?
Jutnak-e az eszedbe még,azok a szép boldog órák?
Amikor a régi utcán,csöndesülő alkonyórán,kéz a kézben jártunk.
Nem vártunk mi nagy csodákra,de azt hittük,hogy egymásra találtunk.
Elfeledtük azt a nótát,azt hiszem,hogy mind a ketten.
Nem járunk a régi utcán összebújva önfeledten.
/:Két külön út lett a sorsunk,nem sikerült tovább jutnunk,pedig úgy szerettünk.
Miért várunk mindig másra,ha már nem a boldogságra születtünk.:/