Valamikor nékem hoztad a legszebb virágot.
Te éretted úgy szerettem az egész világot.
A sok virág, rózsa mind elhervadt sorba,
Az én hű szerelmem megtörve, tiporva bele hullt a porba.
Nem nyílik már az én ajkam több szerelmes szóra.
Nem fordul már a mi sorsunk soha-soha jóra.
/:Ne jöjj hogyha hívlak, ha zokogva várlak.
Majd a temetőbe, örök feledésbe nem fáj úgy a bánat.:/