Üzenek a fergeteggel és a futó fellegekkel régen.
Üzenek a napsugárral, kéknefelejcs illatával érted.
Kereslek a bús szívemben, égő vággyal, szerelemmel te vagy reménységem.
Hívlak vissza, szíved várom, minden bűnöd megbocsátom, szeress úgy mint régen.
Réges-régen elfeledtél, nem jöttél el, nem üzentél nékem.
Az emléked múló álom, szívedet hiába várom, kérem.
És most mégis azt kívánom legyen tavasz a világon, napsugár az égen.
Szíved csakis értem fájjon, benned úgy, hogy megbocsátom, szeretlek mint régen.