Este van már késő este,
Nézem, ahogy az éj leszáll,
Eltűnik a nap az égről,
Vörös már a láthatár,
Meg csendül a csönd a szélben,
Csillag gyúl a sötét égen,
Utat mutat, arra megyek,
Ahol lelkem rád talál…
Megérint az esti fény, világít nekem,
Simogat az esti szél, könnytől csillog szemem,
Rám borul az éjszaka, átkarol ez az est,
A lemenő nap aranyfénye, egy szót a szívemre fest…
Az égi csillag mind magányos,
Társat soha nem talál,
A földön járva legyen áldott,
Kit egy mosoly megtalál,
A hold ragyog földön égen,
Tükörképét egyre nézem,
Látom utam, arra megyek,
Ahol szíved rám talál…
Megérint az esti fény, világít nekem,
Simogat az esti szél, könnytől csillog szemem,
Rám borul az éjszaka, átkarol ez az est,
A lemenő nap aranyfénye, egy szót a szívemre fest…
Itt vagy közel fényesen, árva csillagom,
Két karoddal átölelsz, s átölel karom,
Nincs kérdés már, s nincsen válasz, csak egy pillanat,
Bíbor fényben, hűvös szélben szívembe zártalak.