A Balaton arany hídja ragyog a hegy ormán halk zenét suttognak a habok.
Fehér hajó ringatózik a tó hűs vizében, minden csendes csak szívünk dobog.
Esténként mikor a nap leszáll, szemedben millió csillagsugár.
Kéz a kézben elmerengünk a Balaton partján, életünknek szép reménye vár.
A tihanyi kettős torony csillog a napfényben, messze szálltak már a fellegek.
Álmainkkal, vágyainkkal gazdagabb lett lelkünk, tornyok, partok búcsút intenek.
/:Szép Tihany emléke elkísér, jelez már kis hajónk, elindulunk.
Az igazi vízhang szívünk forró dobbanása, elválni már soha sem fogunk.:/