Minek néztél a szemembe, mért nem néztél másra.
Mért bíztattál sírig tartó szerelem vallásra.
Minek kellett a lelkemet számadásra vinni.
Minden lapot, minden padot a te drága szép neveddel telis-tele írni.
Mért nem hagytál az utamon, álmodozva járni.
Korán nyíló kis virágok nyílására várni.
/:Csendes estén meglesni a csillagok járását.
Sose várni, sose látni, csodálatos két szép szemed hideg ragyogását.:/