Végtelen álmok útján, csendes éjszakán,
egyedül a néma szélben a part túloldalán.
Távol, hol régi emlék új életre kél,
hirtelen vihar támad és rámborul az ég!
Újra feltámad a szél!
Ördögi veszélyben nem segít a szó!
Újra feltámad a vágy,
álmaink dalát elviszi a szél... Harcolj értem még!
Támad a szél a hegyeken át!
fellázadt a vágy!
Csak támad, ha félt, a szívemen át, velem!
Féktelen álmok útján felnyitnám szemem.
Elvezstem álmaim közt örökre azt hiszem!