Nem kisér a szerelem,ha a nyájam terelem,
Bandukolok naphosszat a határba.
Míg a gulyást keverem a zöld fűben heverek,
Figyelek a füttyös,dalos madárra.
/:Eldalolja százszor is a nótámat,
Elkerüli messzire a búbánat.
Nem bánt úgy a szerelem,ha a nyájam terelem,
Bandukolok kint a széles határba.:/
De,ha jő a csendes éjj és susogni kezd a szél,
A csillagok fenn ragyognak az égen.
Sötétbe borul a táj,biz a szívem nagyon fáj,
A babámat még nem láttam de régen.
/:Egy csillag sem ragyog úgy már az égről,
Mint amilyen a kedvesem szeméből.
De messze van messze ám,tőlem az én kisbabám,
Messzebb talán mint a csillag az égen.:/