Minden jó, ha jó a vége,
S nálam erre van reménye,
Hisz ha két szemembe nézne,
Kedve már az égig érne,
S szíve rögtön hevesen dobogna tán,
S nevetne rám.
Mert amit szívemben láthat,
Félek, szinte sok magának,
Hátha tőle kedve támad.
Csókra megkeresni számat,
S tudja meg, hogy ilyesmit nem lehet,
Nem bizony ám!
Mert csak a vége lesz majd jó,
Két szemem csak ennyit ígér,
Előleg most nem kapható,
Bármilyen hevesen, epedve kér.
S ha ajka mégis számhoz érne,
Kérem azt se értse félre,
Mert csak jelzi, értse végre:
Minden jó, ha jó a vége.
Annyi jó, hogy szívünkbe bele se fér,
S e sok jó életünkön végig elkísér.