Mecseken,Mecseken,piros kőből van a kunyhóm,
Szép a tulipános kertem.
Szeretem,szeretem az én édes kis galambom,
Mert hát ő is szeret engem.
Ha felszöknek a csillagok a tündöklő égre,
Én leszököm a Mecskről a virágos rétre.
A réten,a réten,édes ajkú kis angyalom
Vár rám zivatarban,szélbe.
Kacagó,ragyogó,bogárszemű kis angyalom,
Jöjj hát karomba egy csókra:
Csicsegő-csacsogó gyönyörű csepp piros ajkad
Nyíljon szép szerelmes szóra!
/:Felülünk a hét csillagos vén göncölszekérre,
Úgy megyünk el a lagziba,csókot csókra téve.
Mecseken,Mecseken pici piros kis kunyhónkban
Nem lesz soha világvége!:/