Erdőszélén menetelnek az oláj cigányok,
Jegenyefa tetejéről de rigó füttyent rájuk.
Az erdőben a cigányok mind a teknőt vájják,
Az asszonyok a faluba' mind a kártyát hányják.
Azért nincsen az Albikának állandó lakása,
Mert veszi a piapénzt, meg a gyerekeket,
S megyen a kocsmába.
Összeszedi a szénát, zabot a vak lova számára,
Élő halat, a fácántyúkot az apró pulyájának.
Álom-ata-riti-lala...
Munkát kapott az Albika a TSZ gazdaságba',
Veszi a szekerét, meg a gyerekeket,
S megyen a pénztárba.
Mégis van az Albikának állandó lakása,
Örül a feleség, hazajár az ember,
S bebúvik az ágyba.
Áj-dirla-la-da-da-da...
Mégis van az Albikának állandó lakása,
Örül a feleség, hazajár az ember,
S bebúvik az ágyba.