Már mikor én 18 éves voltam,
Akkor én már házasodni akartam,
Tizenkét szép lánya volt egy anyának,
Mind a tizenkettőt kértem magamnak.
Az elsőnek kicsi voltam az a baj,
Másodiknak csalfa voltam, az volt baj,
Harmadiknak, hogy a szemem kéket nyit,
Negyediknek kacsintásom nem tetszik.
Ötödiknek, mért nincsen édesapám,
Hatodiknak, mért nem jöttem paripán,
Hetedik a pipafüstöt nem állja,
Nyolcadikat lebeszélte mamája.
Kilencedik, mért nincsen édesanyám,
Tizediknek, mért nem jöttem hamarább,
Tizenegyediket anyja nem adja,
Tizenkettedik nem megy férjhez soha.
Így hát nékem házasodni nem lehet,
Egyedül kell leélni életemet,
Megizenem a kolozsvári bírónak,
Írasson be engemet katonának.