De szeretnék hajnalcsillag lenni,
Babám ablakába beragyogni,
Beragyognék hozzája, hajnalba,
Csókot kérnék tőle utoljára.
Szánom-bánom, hogy így cselekedtem,
Hogy tevéled szerelembe estem,
Szerelembe nem estem, csak szóba,
Sajnálom de, nem tehetek róla.
Dombon van az özvegyasszony háza,
Benne van a lánya vetett ágya,
Rajta van a selyem ágy-takaró,
Ez a kislány de kedvemre való.
Szánom-bánom, hogy megházasodtam,
A legénységem gyászba borítottam,
Mert én nékem nem szabad szeretni,
Nem szabad a lányokkal beszélgetni.