I.
Te gyújtottad a szívemet lángra
Hogy azután lelketlenül letaposd a sárba
Ha meg tudtál tanítani, hogy csak álom szerelem az élet
Taníts meg most arra, hogy kell elfeledni téged.
II.
Vége van a szép szerelmes nyárnak
A vágyaid lepkeszárnyon mindig máshoz szállnak
Felhő borult a lelkemre, sírva nézek a csillagos égre
Még a legszebb álomnak is elmúlás a vége.