Oly régen várlak
Harangozó Teri
él bennem a remény,
Hogy eljön az az óra,
Melyben hozzám örökre visszatérsz.
Lehetsz bármilyen távol,
Szíved visszahúz,
Élhetsz bárki mással,
Feledni mégse tudsz.
A szíved az enyém,
Rabom vagy, amíg élsz:
Én várok rád, s emléked bennem ég.
Peregnek a napok, fut az idő,
Tavaszra nyár jön, s télt hoz az ősz.
Mégsem csüggedek én,
Csak azt csodálom szüntelen,
Hogy bírom el az életet
Ily soká nélküled?
És eljött az a perc,
Te itt vagy, s átölelsz
Hát eljött, eljött a boldog óra,
Melyre vártam hosszú esztendők óta.
Visszaadott az élet, és én hálás vagyok,
Légy hát végre boldog, újra ölel karod.
A szívem a tiéd, míg élek, érted ég,
Minket már semmi sem választhat szét!
La-la-la...
Visszaadott az élet, és én hálás vagyok,...
...Minket már semmi sem választhat szét!
Minket már semmi nem választhat szét!