Házunk előtt kedves édesanyám, van egy magas eperfa,
Alá állok, kedves édesanyám, hogy ne ázzak alatta.
Csipkés annak a levele, hej de jó szagú,
Egy kislányért kedves édesanyám, sose leszek szomorú.
Barna kislány bemegy a szobába, ráborul az asztalra,
Kérdi tőle a jó édesanyja: Mi bajod van Mariska?
Mit kérdezi édesanyám, tudja mi bajom,
Három évig huszár a szeretőm, éjjel-nappal siratom.
Házunk előtt kedves édesanyám, folyik el a halastó,
Énhozzám is kedves édesanyám, egy fekete koporsó.
Én tőlem is irigyelik azt a csillagot,
Amelyik a babám ablakába három évig beragyog.