Húsz és egynéhány évesen,
Kék az ég, ugye édesem?
Így hát hét határon át
Tavaszba rohanni jó,
Repít már a calypso:
Maga, de édes, szeme beszédes,
Magáért szívem gyorsabb
Tiki-takra képes.
Maga egy álom, az ideálom,
S mivel csak magát várom,
Megállapítom, hogy
Szívesen lennék hosszabb időre,
Akár egy élten át szíve szigorú őre.
Maga, de édes, szeme beszédes,
Magáért szívem gyorsabb
Tiki-takra képes.
De hát hiába, ha maga gyáva,
Kimondom én, ha le is szakad a tető,
Egy-kettő, irány az anyakönyvvezető!