Bözsi ne sírjon
Ajtay Andor
És semmi, de semmi sem jut az eszembe,
Mert hazudnom kéne és hazudni fáj,
De sajnos, oly hatalmas úr a "muszáj".
Ha túl lesz az első kiábránduláson,
Olvassa el újból e pár sor írásom,
Majd megbocsát nékem, sőt el is feled,
Oh, mily szép lett volna, de jaj nem lehet!
Bözsi ne sírjon, Bözsikém drága, feledjen el!
Ilyen az élet, Bözsikém édes, feledni kell!
Maga a legszebb emlék életembe',
A neve könnyeket csal két szemembe,
Bözsi ne sírjon, Bözsikém drága, feledjen el!
Mert szívem, én nem vagyok méltó magához,
Jobb, ha ma megírom, mint holnap, ha átkoz,
Mert magácska, mint a hó oly fehér,
S én könnyelmű vagyok, meg léha, ledér,
És nem tudok szeretni hűséggel, lágyan,
Mert rózsáról-rózsára kerget a vágyam,
Csak kerüljön el inkább engem, ha lát,
Én jobb sorsra méltónak tartom magát.
Bözsi, ne sírjon, Bözsikém drága, feledjen el!...
Ma estére itthon lesz, hogy karomba hulljon,
E levélke várja majd, ebből okuljon,
Mert várnak rám máshol a kis angyalok,
Hát elmegyek oda - én ilyen vagyok.
S míg könnyezve gondol majd az elmúlásra,
Én ráparancsolok a cigányprímásra,
hogy tegyen a hangszerére hangfogót
És tanulja meg ezt a kis búcsúzót:
Bözsi, ne sírjon, Bözsikém drága, feledjen el!...
album címe: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Zerkovitz Béla
szövegíró: Zerkovitz Béla
stílus: Táncdal
címkék: Szomorú, Szakítós, Romantikus, Retro, Lemondás, Féltés, Fájdalom, érzelmes, Eleven, élet, Csajozós, Búcsúzós
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 12821