Emlékszem még, ahogy vártalak téged;
Ültem a téren, s az órát néztem.
Egyedül voltam és múltak a percek;
Nem jöttél el, s ez nem nagyon tetszett.
Este volt már, mikor feljöttél hozzám;
Fáradtan nézted a filmet, némán.
De ezek után is csak ültünk a csendben;
Vártam, hogy szólj, mond hogy minden rendben.
Refrén:
De álom voltál, édes szerelem ez, de most annyira fáj;
Álom voltál, összetörted a szívem, hogy itt hagytál.
Csak álom, csak álom, csak álom voltál... talán
Tudom, hogy ennyire képtelen voltam;
Elfeledni, mit tőled kaptam.
Ezek után, majd őrzöm az álmod;
Mert én örökké a szívembe zártalak.
Refrén:
Álom voltál, édes szerelem ez, de most annyira fáj;
Álom voltál, összetörted a szívem, hogy itt hagytál.
Csak álom, csak álom, csak álom voltál... talán
Félek, ha elveszítelek téged;Én mindig harcolok érted.
Amíg élek, és nem engedlek el, soha többé már...
Mert tudom, hogy minden rendben,
Hisz látom a fényt a szemedben.
Csak ketten, hát bújj hozzám és mond el, mi fáj;
Ha elveszítelek téged, én mindig harcolok érted;
Amíg élek, és nem engedlek el, soha többé már...
Mert tudom, hogy minden rendben,
Hisz látom a fényt a szemedben.
Csak ketten, hát bújj hozzám és mond el, mi fáj;
Refrén:
Álom voltál, édes szerelem ez, de most annyira fáj; 3X
Álom voltál, összetörted a szívem, hogy itt hagytál.