Volt úgy, hogy virrasztottam sok-sok éljen át,
Hogy álmodhass ezer csodát
És féltem, hogy egyszer majd a holnap nem jön el
Mert várnak Rád, és menned kell
Vártam, mint szomjas föld a csendes, hűs esőt,
Hogy lássam van még erőd
Most játszom, vagy mesélek mindenap, hogyha kell
Csak maradj még, ne menj el
Refrén:
Száz év legyen még Tiéd
Élj itt a földön, amig szólít az ég
Harcolj, mint a napfény és a jég
Én mindig vigyázni fogok Rád úgy, mint rég
Nézz rám és felejtsd el a tegnap harcait
A fájdalom láncait
Érezd, hogy mindig Érted, s Neked szól a dal